Módszertan

A 3. évezred elején világosan belátható, hogy a társadalmi-gazdasági és környezeti problémák sokasága olyan komplexitásúvá vált, amelyek kezeléséhez és megoldásához a korábbinál hatékonyabb és eredményesebb globális tudásra van szükség.

A tacit tudás (Polányi Mihály filozófus írta le először az 1960-as években), amely a kimondatlan tudás – az egyének fejében, vagyis személyes tapasztalataikban rejtőzik, s amelynek döntő szerepe van a gyakorlati problémák megoldásában – annak ellenére is, hogy gyakran nemhogy másoknak, de tulajdonosának sincs tudomása róla. Az ilyen tudást sejtik az ösztönös megérzés mögött. A mindennapi életben legtöbbször semmilyen esemény nem világít rá a néma tudásra. Becslések szerint egy-egy szervezeten (pl. iskolán) belül az összes tudás 80 százaléka tacit tudás.

Az explicit tudás ezzel szemben az a tudás, amelyet birtokosának sikerült szavakban vagy más formalizált jelrendszerben megfogalmaznia. Így ez már (elvileg) közzétehető, másnak átadható. A szóbeli kifejezés révén megragadott, alakot öltött és formába öntött tudás nem más, mint maga az információ. A tudásmenedzsment elsődleges célja a tacit tudás előcsalogatása, explicitté tétele. Mi történik ilyenkor?

A szervezetben dolgozók kimondatlan, személyes tudása a megfogalmazás (rögzítés, kodifikálás, rendszerezés) révén válik a másik ember számára hasznosítható információvá, amelyet aztán újra és újra hasznosítani lehet. Ezt a lépést externalizációnak nevezik. A megfogalmazás jelentőségét nem lehet túlbecsülni.Minél inkább sikerül a rejtett tudás lényegét megragadni, annál szélesebb körben hasznosítható a születő információ.


A tacit tudás átalakítása explicit információvá minden kétséget kizáróan látványosan növeli az intézmények szellemi kapacitását, ezért áll ez a törekvés a tudásmenedzsment előterében
.”

– Tacit tudásnak tekintjük az okkult képességeket, melyek az új Eon alapkészségei.

Cél, hogy a jelen világban explicit tudássá válhasson ezek közül minél több lehetőség/adottság. 

Okozattal foglalkozunk, vagy az okkal?

A „miért kérdések”megvilágítása…

Okkeresés, ahogyan eddig nem történt meg.

Amit a mindennapokban alkalmazunk okkeresés címszó alatt, az jellemzően a személyiség határait nem haladja meg, ergo nem lépi át az ismétlési kényszer küszöbét.

A felületi látásmódhoz, az ábrába, vagy külön ábrázolni, be kell tenni a kör ívén két nyilat mely a múltat és jövőt szimbolizálja.

Hogyan lett az, ami van

Próbáljunk meg egy kicsit kiemelkedni a hagyományos jó és rossz szemléletmódból és egy kicsit…

Az új tudományos világkép elmélete és jelentősége a gyakorlatban

/László Ervinnek a Pécsi Tudományegyetemen díszdoktorrá avatása alkalmából tartott előadásából; –…

Távol a Szingularitás…

Valamikor a jövőben, feltehetően a 21. században, talán 2020 és 2040 között az exponenciális ütemű…

Az intuíció kérdéséhez

Az intuíció mibenléte Az intuició fejezetébe vonható ismeretelméleti meggondolások szétágazók…

Az intuícióról

Az intuíció az nem gondolkodás, se nem logika által érkezik meg. Egy olyan módon érkezik meg, amit…

A kettősség nélküli vagy osztatlan tudat fizikája II/II

Vajon a kreativitás is egyfajta kvantumugrás lenne? Remélem a fenti kérdés hatására nem az a kép…