A tudásnak van egy önmagán túlmutató aspektusa, s ez a kreativitás, amely a tudást már nem csupán cselekvésre használja, hanem keresi a megújítás lehetséges formáit, és a birtokolt tudást adaptívan használja, vagyis a környezet elvárásaihoz igazítja.
A klasszikus tudáspiramis szerint a tudás legalapvetőbb forrása az adat, vagyis azok a független tények, amelyeket valamilyen jelek (szám, hang, szöveg, kép stb.) formájában tárolunk.
A következő szinten az adatokból előálló információ található, amely viszont már függ a befogadó személytől. Információt ugyanis csak az olyan adatokból nyerhetünk, amelyek számunkra ismert fogalmakról jelzik a tényeket. Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen hozzáadott értéket kap.

Amennyiben egy mérleg vagy eredmény kimutatásban szereplő számokról a befogadó nem tudja, hogy melyik mit takar, mert nem rendelkezik pénzügyi ismeretekkel, akkor számára semmiféle hasznos információval nem bír ezen számok sokasága. Szintén nem tekinthető információnak a már megismert tények közlése. Amennyiben egy piaci előrejelzést az esemény bekövetkeztét követően teszünk közzé, akkor az már nem újdonság, és a hasznossága is elveszett.
Fontos tehát, hogy az információt a fogadóképes személynek a megfelelő időben, és a megfelelő környezetben tegyük közzé. Az információ értékelésére azt a Shannon féle technológiai szemléletű elméletet is használhatjuk, miszerint az adatoknak annyi az információtartalma, amennyi bizonytalanságot a befogadó felé megszüntetnek. Ez egyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy annyi információt nyújt egy adott közlés, amennyit a befogadó a megismertekből eddig még nem tudott.
A tudásról alkotott képet tovább finomíthatjuk a tudástípusok vizsgálatával. A személyes tudás két fő fajtáját különböztethetjük meg:
- tacit (hallgatólagos), illetve
- explicit (kifejezett) tudás.
A hallgatólagos tudás jellegénél fogva személyes, általában nehezen formalizálható, ösztönöket, intuíciókat, tapasztalatokat tartalmaz. Az explicit tudás szavakkal, számokkal, ábrákkal kifejezett, illetve kifejezhető, megjeleníthető, formálisan átadható, jól strukturált.
Az így beágyazott információból a személyes képességeknek megfelelően építhető, illetve bővíthető a tudás. Belátható, hogy a piramisnak ez a szintje a legnehezebben megragadható, mert itt már az informáltságon túl a
- képességek,
- az intelligencia,
- a motiváltság foka,
- a tudásbefogadási hajlandóság,
- a korábban tanult cselekvési minták és magatartásformák, valamint
- a környezet hatásai is szerepet játszanak.
Gyakran az explicit tudás átadására összpontosítunk, tehát az olyan információkra és ismeretekre, amelyek könnyen megfogalmazhatóak és továbbíthatóak. Ide tartoznak például a tények, adatok vagy számok, tehát azon információmorzsák, amelyek könnyen és specifikusan átadhatóak egyik személytől a másiknak.
Van azonban egy másik típusú tudás is, amely ugyanolyan fontos, mégis gyakran figyelmen kívül hagyják: a hallgatólagos vagy rejtett tudás, ismertebb nevén tacit tudás.
A tacit az a fajta tudás, amelyet nehéz megfogalmazni vagy másoknak pusztán szavakkal átadni. Gyakran „know-how”-nak, „intuíciónak” vagy “megérzésnek” nevezik, és személyes tapasztalat, megfigyelés és gyakorlat révén szerezhető meg. Ezt a fajta tudást gyakran természetesnek veszik, pedig számos területen — így a digitális oktatásban is — létfontosságú a sikerhez.
A tacit jelentése
A hallgatólagos tudás létfontosságú szerepet játszik az élet minden területén. Egy tapasztalt oktatónak például intuitív érzéke lehet arra, hogy milyen típusú tananyagok és tevékenységek működnek a legjobban egy adott célközönség, egy adott tanulószegmens számára. Tudhatja például, hogyan tervezzen olyan vonzó interakciókat, amelyek:
- motiválják,
- összpontosításra bírják,
- szorgalomra ösztönzi a tanulókat.
Emellett arra is intuíciójuk lehet, hogy:
- miként reagáljanak a hallgatók kérdéseire és aggályaira,
- hogyan segítsék hatékonyan az online vitákat,
- hogyan adjanak építő és támogató visszajelzést.
Ezt a fajta tudást nehéz szavakba önteni vagy explicit módon tanítani, de felbecsülhetetlenül fontos a sikeres és produktív tanulási környezet megteremtéséhez.