A szemléltetés a szemléletesség elvét leginkább érvényre segítő, önálló vagy más módszerekhez kapcsolódó eljáráscsoport.
Lényege a megjelenítés: minél több érzékszerv útján igyekszik konkrétabbá tenni a megértés és elfogadtatás tárgyát. Tudjuk, hogy a szemléltetéssel egybekötött előadás sokkal hatékonyabb, mint az, amelyik csak a verbalitásra szorítkozik. A szemléltetőeszköz nemcsak az új ismeretek megértését tudja segíteni, hanem más képzési részfeladatotokat is. A szemléltetés önmagában is módszer, ugyanakkor a módszerek legtöbbjét képes gazdagítani, hatékonyabbá tenni.
A szemléltetés a tevékenység elsajátításának fontos kiindulópontja. Vannak tevékenységek, amelyek bemutatás
nélkül nem sajátíthatók el, de minden cselekvésnél könnyebb a bemutatás valamely formáját követni, mint a verbális leírást.
A szemléltetés módszere az oktatási folyamatban hozzájárul:
● a képszerű gondolkodás fejlesztéséhez,
● a kiinduló bázis megteremtésével a fogalomalkotáshoz, illetve a tevékenység elsajátításához,
● a tanult jelenségek rendszerezéséhez, osztályozásához,
● a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez,
● a tanultak alkalmazásához,
● a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához.
A szemléltetésnek minden tanuló által jól követhetőnek (láthatónak, hallhatónak, érzékelhetőnek) kell lennie. A nem látható tanári kísérlet, a kivehetetlen vetített ábra, a kis képernyős televízió, a recsegő hangfelvétel mind gátja a bemutatással történő tanulásnak. A lényeg kiemelése a szemléltetések elengedhetetlen mozzanata.
A szemléltetés általában nem elkülönülten, hanem szóbeli közléssel együtt jelenik meg. A szó és a szemléletesség lehetséges kapcsolatát a következőkben foglalhatjuk össze:
● az andragógus szóbeli közlés segítségével irányítja a tanulók megfigyelését;
● az elvégzett megfigyelésre alapozva az andragógus szóbeli közlésével hozzásegíti a tanulókat az összefüggések átgondolásához, feltárásához;
● a szemléltetés a szóbeli közlés megerősítésére vagy konkretizálására szolgál,
● a megfigyeltekből közvetlenül ki nem derülő összefüggéseket, általánosításokat közli a tanár.
A szemléltetés eszközei audiovizuális eszközök:
● bemutató eszközök: tábla, poszter, flip-chart;
● vetített eszközök: fólia, fil, dia, ppt;
● háromdimenziós eszközök: tárgyak, utánzatok, modellek;
● másolt vagy nyomtatott eszközök: kiadványok, listák, segédletek;
● vizuális eszközök: tv, videó, DVD, számítógép, projektor.
Audiovizuális és demonstrációs eszközök alkalmazása során az alábbiakat kell szem előtt tartani:
● A bemutatás ne legyen öncélú! Győződjünk meg arról, hogy a bemutatás ténylegesen könnyebbé, eredményesebbé teszi-e a fogalom, szabály megértését!
● A szemléltetés épüljön be szervesen a magyarázatba! A bemutatás előtt, alatt és után elhangzó tanári kijelentések irányítsák a tanuló figyelmét, teremtsenek kapcsolatot a bemutatott tárgy és fogalom vagy szabály
között!
Foglalkoztathatóvá tétel és képezhetőség fejlesztése
● A szemléltetőeszköz a fogalom lényegére vonatkozzék, ne tartalmazzon elterelő információkat!
● A bemutatás könnyedén történjen, ne zavarja se a tanár, se pedig a tanulók gondolati tevékenységét!
Mitől lesz jó egy power pointos prezentáció?
– A power point előadás a hátsó sorokból is jól olvasható legyen! Ügyeljünk a betűméretek, betűszín és háttérszín
megválasztására!
– Használjunk egyszerű betűtípusokat!
– Használjunk vastag, feltűnő vonalakat, ha táblázatot készítünk!
– Kerüljük a sok színes vonalat és információt, mert távolról figyelve összemosódik!
– Egy dia egy gondolat! A dia jól áttekinthető legyen!
– Csak a lényeget vetítsük ki, ne az egész előadást!
– A vetítés támassza alá a szóban elhangzottakat, ne vonja el a hallgatóság figyelmét az előadóról!
Ellenőrző kérdések
Milyen elvárásai vannak a felnőtt tanulónak a felnőttképzéssel kapcsolatban?
Mely tényezőket kell átgondolnunk egy felnőttképzés tervezésekor, amikor módszert választunk?
Válasszon ki egy előadás-központú és egy résztvevő-központú módszert, majd jellemezze azokat! Mondjon példát
alkalmazásukra!
Milyen esetben alkalmazhatjuk sikerrel az előadás módszerét?
Sorolja fel a csoportmunka előnyeit és hátrányait!
Melyek a szituációs módszerek? Hogyan készülünk fel ezek alkalmazására?
Sorolja fel a vitavezető feladatait a vita módszerének alkalmazása során!
Milyen vitatechnikákat ismer? Válasszon egyet, és jellemezze!
Milyen készségek fejlesztésére használná a projektmódszert?
Mikor fontos a szemléltetés? Melyek a jó ppt ismérvei?
