Folytassuk egy kicsit a tegnapi gondolatmenetet. Az egyéni és kollektív tudat kibontakozása, legegyszerűbben a tehetségek egyre nagyobb számú megjelenésének mértékéből is látható.
A tehetség megnyilvánulási tendenciája a médiában is nyomon követhető a mindenféle “meg a” mindennapokban is. Ebből az következik, hogy az a síkokra tagozódott világegyetem, ahonnan a kreativitás leképezhetővé, egyre inkább megérthetővé és alkalmazhatóvá válik, pusztán az információk, rezgések egyre hatványozottabb megértését, megtapasztalását teszi lehetővé. Ez vonatkozik az érzékszervekkel érzékelhető külvilágra is és ezt érezzük kényszerítő erőnek, de ez minden esetben belülről fakad, amennyiben hitelről, világról, vagy stádiumról beszélünk. Természetesen az elmével gondolkodó emberfajta, iszonyatosan széles-sávú védekezési mechanizmust, hézag-pótló cselekvés-kombinációkat alkalmaz, hogy időben kitolja ennek mélységében való megértését.
Mondhatnánk azt is, – hogyan lehetne nekem ellenségem, vagy ellenfelem egy Rothschild, vagy bárki más. – Nálam jobban engem senki nem tud bántani. Mindenki teszi a dolgát és ahogy egy barátom mondotta volt; – Te az vagy, ami a dolgod.
Milyen összeesküvők, vagy külső ellenség árthatna egy tengely mentén gondolkodónak? Ha a függőleges tengely mentén hiszek, tudok és élek meg dolgokat, akkor a lenti horizontális hacacáré kevésbé foglya befolyásolni a mindennapjaimat. Sőt, ha némi befolyást is van kedvem gyakorolni, akkor ezt szabadon megtehetem. Ezt tették a kedves összeesküvőknek nevezett társaságok is. De ezt teszik a polaritás bármelyik oldalát vagy annak okozatát képviselő egyéb regionális kocsma-társaságok, részvénytársaságok, alapítványok, vagy tudományos akadémiák. Mégis, milyen nagyszerű dolognak tartjuk, ha egy Tudományos akadémián nem kis érdeklődést vált ki az egyik – mondjuk úgy – kütyü. Egy barátom anno a kilencvenes években, betérvén egy kocsmába a haverjainak nevetve mondta: “…és most Jézusról és bandájáról fogok Nektek mesélni.” Valahogy megértették, hiszen adott környezetben, adott módon Rómához méltóan kommunikált. Minden tehetség képes kollektív mezőt teremteni. Tulajdonképpen erre való a mezősűrítő kézi készülék is, 🙂 mely a tudatosítási folyamatot jelentősen felgyorsíthatja. Már azt többször leírtuk, hogy elő tudjuk állítani azokat az állóhullámokat, amikért még például Egyiptomban piramisokat kellett építeni.
Mondjuk ez telefonnal lett felvéve és borzasztó a minőség, de ezzel a jelenséggel nem találkozik mindennap az ember. Vagyis lehet, ha az ember nappalijába van. 🙂
Visszatérve a síkok taglalásához, a historikus és a pre-historikus időkben is, léteztek olyanok, akik éltek istenadta jogukkal, elhatározták és teremtettek, esetlegesen egy buli után ilyennek és olyannak mondott társadalmat. Becsületesen kijárták a titkos iskolákat; megtanulták, hogy a fizikai sík minden esetben a pszichikai sík levetülése, ami meg a gondolati síkon születik. S hogy a fókusz az, ami egyedül számít. Minél több emberi egyed fókuszál egy azon dologra, annál inkább valószerű a fizikai síkon való megjelenése.
Mi a recept?
Vegyél sok önálló gondolati visszacsatolásra képes biorobotot, érzékelési tartományuk legyen például a tapintás, hallás, szaglás, látás, ízlelés és és ezen frekvencia tartományon belül adjál neki fókuszálni-valót. Nos így van ez az isteninek mondott síkokon is, meg a fizikainak nevezett dimenzión belül is. A fókusz a lényeg. A külső vallások megjelenésének korszakában, ezért építettek lenyűgöző katedrálisokat, vagy kastélyokat az uralkodó egyedek. Tudtad tapintani, szemeiddel be tudtad fogadni, hallottad az egyházi, vagy udvari zenét, a konyhájuknak ízeit legtöbbször hallomásból, de illatait első-kézből tapasztalhattad. Az áhítat is energia, méghozzá nem is kis jelentőségű frekvencia-komplexum. Amikor meg a fizikai sík tudomány-korszaka következett, ezért alakultak az akadémiák, tudományos intézetek szintén a hit, vagy a részleges tudás kifejeződési lehetőségeként. Természetesen ezek az irányított tendenciák egész kultúrákat határoztak meg, illetve folyásoltak be. 🙂 Tulajdonképpen mindegy, hogy kedveled, vagy gyűlölöd, a lényeg a fókusz energiája. Te tartod életben azzal, hogy akár ezt, akár azt az érzelmi faktort a sajátítod ki. Vagyis feldobják neked a mézes-bödönt, mert természetes ösztön az embernél a birtoklás vágya. Azt még hozzá tenném, hogy így fogják a bennszülöttek a majmokat is.
Szóval mindenki azt csinálja, hogy teremt. Az asztalos asztalt, a pszichológus problémát, a magasabb oktávokon élők, világokat. A jelenlegi vezető réteg a titkos iskolákon nevelkedett és mindig is tisztában volt vele, hogy a világegyetemet hintáztató súrlódási (transzverzális) hullámok irányíthatóak. Pusztán annyi a tennivaló, hogy tartsd alacsony frekvencián a droidjaidat és tápláld őket vággyal és félelemmel. Majd nézd meg, hogy mi lett belőle! Azt leszögezhetjük, hogy hogy túl sok emberi irigységre nem ad okot. Ebből kifolyólag túl is léphetünk rajta.
Egyébként ez történik, de először a mennyiségi faktor telítettsége el kell, hogy érje a kritikus faktor-számot és erről is írtunk, hogy ez sokkal többet jelent, mint az a bizonyos 144 ezer szerencsés önkiválasztódása akik istennel szeretnének bratyizni. Pontosan úgy történik, mint amikor a kukta megszólal, vagy mint amikor a túlnyomást kiengedjük a fejünkből. és ez még mindig a szerencsésebbik eset, mert sokszor csak alul vagyunk hajlandóak megtenni.
Ilyenkor vagyunk alul-vezéreltek és felül-szelepeltek.
Az átjárók, egyik halmazállapotból a másikba megnyílnak, a tömeg, meg mint mennyiségi faktor újra kő, kóla meg egyéb lesz. Persze ez is egy szempontból bugyuta gondolat, mivel az a tudati tevékenység, mely ezt az oksági dimenziót meghatározza, kívül van a tér és az idő keretein.
Szóval azt senki nem tagadhatja, hogy ami most gőzerővel cseperedik, a pszichikai sík töménysége.
Hol is figyelhető még ez meg?
Az egészség, az egyezség-ügy területe is figyelmet érdemel. Az idevonatkozó paragrafus kimondja, hogy az egész-ség vagy teljes, vagy semmilyen. – Ami ma történik, hogy egyre rutinosabban, jobb és szélesebb körben alkalmazott eljárásokkal, technikákkal tudjuk a fizikai síkról visszahelyezni az okozatokat a pszichikai síkra. Okozatként, ebbe a csoportba tartoznak a betegségek is, mint az egyensúly megborulásának fizikai kifejeződése. Ha gondolati síkon ismétlődik egy gondolathullám, akkor a neuron hálón kialakul egy szinapszis-ösvény. Ezt nevezzük neurológiai beidegződésnek, szokásnak, vagy képalkotási kényszernek, esetlegesen viselkedési mintának, de ez már összemosódik az ember pszicho-kémiájával. Ha a mentális sík alatt generált hullámok szintén nem tudnak elcsendesedni, akkor lép be az, hogy a fizikai síkon a test, bizonyos tünetekkel fog rendelkezni.
Úgy tartja a fáma, hogy ha az agyadban keltesz hullámokat, akkor annak ott, ha a szívedben keltesz hullámokat, akkor annak ott kell elcsendesednie. Azt meg a fizikai világ tudományos törvényeiből is tudjuk, hogy minden “keltett” rezdülés, hullám a kiegyenlítődés állapotára van ítélve. A fentebb levő síkokon gerjesztett hullámok interferenciáját hívjuk betegségnek. Ezt kemikáliákkal, gyógynövényekkel, energiákkal, lazán vissza lehet tolni a pszichikai síkra. Ilyenkor az ember teste “meggyógyul”, de amit nem reklámoznak, hogy a pszichikai síkon jóval nagyobb amplitúdókat fog újra eredményezni. – Ilyenkor azt is mondhatjuk, hogy: – De jó vagyok! – Meggyógyítottam azt a szerencsés beteget. Pedig csak az történt, hogy jóval szélsőségesebb pszichikai helyzetbe hozom a tünetekkel már nem rendelkező állítólagosan gyógyulni vágyót. Anthony de Mello mondja valahol, hogy: Ne higgy az embereknek akkor, amikor azt mondják, hogy meg akarnak gyógyulni. És tényleg. – Szóval ezek a dolgok, mind csodálatosan erősítik, hogy a pszichikai töménység, feszültség egyre inkább érzékelhetővé válik a mindennapokban. Amit nagyon kevesen vesznek figyelembe, az az, hogy az ember pszichikai terhelhetősége egyre inkább arra hasonlít, amikor a gép ledobja az ékszíjat. Arról már nem szólnak a statisztikák, hogy a viccosztályok nem bírnak annyi vendéget fogadni, amennyi igény jelentkezik. Az Egészségügyi minisztérium, a napokban:
“Átfogó program kidolgozásába kezdett a ma már minden ötödik embert érintő különféle mentális zavarok megelőzésére a Magyar Pszichiátriai Társaság.”
Nem tudom mennyire vannak leosztva a lapok, de a bizalmam töretlen és bízok abban, hogy talán most nem arról lesz szó, hogy pusztán megint csak arra tanítják az embereket , hogy a zoknit nem az egyik lábról a másikra és fordítva kell lecserélni. De felvehetnek tisztát is. És ez vonatkozik az egyeden belüli személyiség-dömpingre, a szerepekre és a feltételes reflexek újrahuzalozására. “A világgal egészen addig van elszámolni valónk, ameddig azt nem tartjuk csodának”. S ebben az okozati tengerben tapicskolni rálátás nélkül nem túl sokáig javallott a mostani tendenciák, jelek szerint.
Vajon hányadik matt, vagy ismétlési kényszer után látjuk be, hogy a személyiség és érdek-függő akarat vesztes lehet csak, ha nem nemesül “szolgálattá”.
Murzsicz András
